Láttam
őket. Csendesen araszoltam előre, ahogy a parancsnok meghagyta.
Csak ők voltak az épületben, ők, nagy fehér betűkkel felmázolva
a hátukra a jel. A jel! Istenek. Muszáj megtennem. Nem hiszem el,
hogy idáig jutottunk, de kénytelen vagyok…
Élesítettem
a bombát, és az egész Panda-fagyizó a levegőbe repült a csendes
nyugiban fagyi nyalinkáló terroristákkal együtt, a legfurcsább
mégis az volt az egészben, hogy Axl Rose lágy füttyszólama
kísérte az akciót.
Ekkor
nyomtam le az ébresztőt.
Dunaújváros,
szombat hajnal, 5:20, Aranyudvar Mesezenekar világ körüli turné,
első nap.
Mi
ez itt a tükörben? Nem, a másik, ez a friss és üde Bojtorján
(ismertebb nevén Prüntyő) ahogy megpróbálja felhúzni a
zoknimat. Az én zoknimat.
Miután
csukott szemmel kisminkeltem magam, és intravénásan megkaptuk a
napi kakaó bevitelünket, nyakunkba szedtük a várost, hogy pontban
fél hétkor a titkos főhadiszálláson csatlakozzunk csapatunk
maradék részéhez.
Borostás
kapitány szokás szerint percre pontosan ott állt az ajtóban karba
tett kézzel, azzal a sejtelmes mosollyal az arcán, ami valamiért
azt sugallta, hogy még nem tudja pontosan mit, de csinálni fog, és
nagyon fog fájni. Egy pillanatra megfordult a fejemben, hogy
eljátszom a láthatatlant, és visszafordulok, de mint a legénység
rendületlenül hű és naprakész tagja becsületesen maradtam
szolgálatomban.
Alig
pár perce beszélgettünk ott mindenféle fontos kalózos témákról
(elkezdjük-e felpakolni a cuccokat a fellépésekhez), mikor a
távolban (tőlünk pár méterre) megpillantottuk Levendula lobogó
üstökét.
Úgy
jött, mint a csatába vágtató amazon, úgy jött, mint Elvis
Presley tánc közben, úgy jött, mint egy kecsesen ügető ent (bár
ilyet sem láttam még) de leginkább úgy jött, mint akinek nincs
veszteni valója... Aztán a lendület sodorta is tovább a
legközelebbi pékségbe, ahogy ő ezt hangosan suttogva tudtunkra is
adta, mielőtt eltűnt a sarkon.
Akkor
szólalt meg a kapitány.
-
Te, ez ki volt?
Ekkor
döntöttem úgy, hogy ma még zendülést szítok.
A
következő fél órában igazán nem történt semmi különös.
Megérkezett Korál a sellő, Korál anyukája, aki ember, és
Esthajnal tündér, akiket Gollam hangon megfenyegettünk, majd
betetriszeztünk mindent a két kocsi csomagtartójába, hogy
konvojunk dübörgő elszántsággal futhasson ki az Azúr-tengerre...
A
legközelebbi benzinkútig.
Valahol
út közben, 9 óra valahányperc, az első fellépés előtt
-
Kalóz egyes hívja sellőt, kedves hallgatóink, itt a kalózrádió,
jarr!
-
Te most komolyan ezért hívtál fel?
A
fenti párbeszéd a Borostás kapitány utasítására leadott
kapcsolatteremtési próbálkozások első és utolsó kísérlete
volt. A sellő olyan gyorsan szállt ki, hogy később csak óvatos
hátratekintgetéssel mertük ellenőrizni, Korálék ladikja szépen
gurul-e utánunk, vagy meggondolta magát, és inkább visszafordult
Kecskemétnél.
Mikor
másnap este elemeztem a hétvégi előadássorozatot, arra jutottam,
hogy az összes tartalékenergiámat elhasználtam valahol szombat
reggel fél hét, és délelőtt tíz között, utána pedig
takaréklángon követtem az eseményeket, ha nem az események
követtek engem.
Nem
volt elég, hogy korán keltünk, és hogy már dél előtt negyven
fokos hőség uralkodott. Ekkor született meg a legújabb
kalózinduló átirat: „Kalóznak lenni jó, csak kell egy gyors
Renault, és kell még haj, ja az nincs...” - énekelte a félig
kopasz Borostás kapitány, mikor megpillantott egy faiskolát, és a
következő elmés kérdést tette fel nekünk:
-
Vajon milyen lehet itt osztályfőnöknek lenni?
-
Hol van a fenyő? - imitálta Levendula.
-
Tanárnő, kérem, igazoltan hiányzik, kicsit kidőlt a nagy
melegben! - vágta rá Bojtorján, akiről addig azt hittem, hogy
alszik.
Tényleg
nem tudom, mitől fáradtam ki nap végére, hiszen azon kívül,
hogy egész úton bőgtünk, mint egy tehén, valahányszor csak
megpillantottunk egy csordát, azt kiabáltuk, hogy
„lilavirááááág-picspacs”, és leengedett ablakkal
száguldottunk el harminccal a földmunkások mellett, egyöntetűen
visongva, hogy „WHÍÍÍÍÍÍ”, semmi különöset nem
csináltunk. Tényleg. Mindegyik tök általános dolog egy
tizenkilenc éves hölgytől, két húszas éveiben járó
egyetemistától, és egy negyvenes hajatlan sofőrtől.
Mindszent,
délelőtt 11:00, az első fellépés
Komolyra
fordítva a showt, bagázsunk épségben és időben érkezett meg
ahhoz, hogy új legénységet toborozhasson az alföldi település
lovas pályáján, az ottani gyanútlanul rohangáló gyerekcsapat
személyében. Nem szűnő lelkesedéssel csinálták a feladatokat
Korállal, Esthajnallal és Levendulával, végigtáncolták és
énekelték az összes dalt, amit Bojtorjánnal előadtunk, alig
akarták elhagyni a színpadot.
A
koncert szervezők végtelenül kedvesek és vendégszeretőek
voltak, készültek nekünk mirelit limonádéval, és zsíros
kenyérrel, amit sebtében elfogyasztottunk, majd vitorláztunk tova,
hova? Ó, igen, elásni a halmot.
Ásotthalom,
délután 2:15, a második fellépés
Amikor
a kalóz siet, az összes tanuló vezető, traktor, és tanulóvezető
traktor kijön elé az útra, nem beszélve a szakasz egyenes és
monoton voltáról. Útépítés, útépítés, útépítés,
körforgó, útépítés, lilavirág-picspacs, útépítés,
körforgó, körforgóépítés…
Ásotthalom
színpada tárt karokkal, szőrmeállatokkal, és temérdek gyerekkel
fogadott bennünket, akik mind arra vártak, hogy a varázsigét
elmondva átléphessenek Aranyudvar birodalmába, és kissé szenilis
kapitányunk hajóját keresgélhessék, illetve őt magát számolni
tanítsák, megetessék a Sünit, majd Kacsa Kata közreműködésével
megmentsék a nyuszikat a farkastól.
Miután
Korálnak és Esthajnalnak sikerült elszakítania Borostás
kapitányt és Levendulát a kígyóbűvölőtől, hajózhattunk is
haza, hogy másnap ismét belevessük magunkat a hullámzó
kilométerekbe.
Természetesen
most, hogy nem rohantunk, az összes tanulóvezető traktoros
útépítés meghúzta magát egy körforgalomban, amiben kétszer
mentünk körbe, hogy integetni tudjunk a mögöttünk guruló
Koráléknak.
Dunaújváros,
délelőtt 10:00, Panda-fagyizó előtt, Aranyudvar Mesezenekar,
világ körüli turné, második nap
Kimondhatatlanul
nagy kő esett le a szívemről, hogy kedvenc cukrászdám szilárd
alapokon csücsürészett a fenekén, mikor másodpercre pontosan
bevágódtunk a kapitányi Renault hátsó ülésére, ugyanis ez azt
jelentette, hogy előző nap hajnalban mégsem robbantottam fel, és
a Guns N´ Roses énekesének semmi köze sincs a dologhoz.
Kicsit
már untuk a déli részét az országnak, és kitaláltuk, hogyha
lehet messzire menni, akkor mi annál is messzebbre fogunk, ami egy
majdnem három órás autópályás úttal kecsegtetett. Mi a tegnap
délelőtti alakítás jóvoltából kissé rezignáltan
motyorásztunk magunkban, mikor Korálék kitalálták, hogy ők majd
jól megelőznek bennünket. Inkább kevesebb sikerrel, mert Borostás
kapitány még időben észbe kapott, és kapitányi rangjához
méltón egy vállrándítással leverte a felkelést.
Sajóvámos,
délután 3:00, harmadik fellépés, totális szuper király
kolosszális
Hogy
Sajóvámos a világ másik végén van, nem okozott problémát,
elvégre a Vadmalac utasításait követve (egy lépést előre,
kettő lépést hátra) hipp-hopp oda is értünk, de senki nem
mondta, hogy a római Colosseum mini másában adjuk elő, „Hahó,
hol a hajóm?” című mesejátékunkat, hogy sok tucat gyerek és
felnőtt nézi meg a produkciót, ráadásul kiváló hangosítókkal
dolgozhatunk együtt…
A
lelkünkben kigyúló pici hálatűz szolidan sikongatva adta
tudtunkra, hogy igen, ez egy jó hely, igen, megérte eljönni idáig,
és igen, Hód Henrik zsebreteszi a fogkrémes fogkefét, Kecskeapó
pedig lazán végigpózolhatja a fél előadást, mert mindenki
imádja a zsémbes exgidát.
Ennek
örömére egész úton hazafelé az István a király című híres
rockoperát énekeltük torka szakadtunkból, és összegeztük,
hogy egész hétvégén az ország különböző pontjain keresgéltük
Borostás kapitány hajóját, mert folyton elfelejtette, hova
parkolt.
Zárásul
hadd idézzek még ropogós Tankcsapda átiratunkból:
A
gyerekek csak néznek,
hogy
a sellő itt lépked,
Csodálkoznak
a punkok,
hogy
nálunk jobbak a hangok
Miatyánk,
ki vagy a mennyekbe, kérlek, a hajómat mentsed meg,
Miatyánk,
ki vagy a mennyekbe, kérlek, a hajómat mentsed meg!
Főszerepben az Aranyudvar Mesezenekar
Borostás
kapitány – Udvari Péter
Korál
– Arany Réka
Esthajnal
– Ranklné Juhász Brigitta
Levendula
– Bezerédi Enikő
Bojtorján
– Kurkó Lajos
Gyöngyvirág
– Göbölös Virág
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése